Vettel iránt sokak szerint már a nagycsapatok is érdeklődnek, s csak idő kérdése, hogy egy, a tehetségével egyensúlyban lévő autó kerüljön alá.

De hogyan boldogul Vettel a pályán kívül?

1.
Kérdés: Száraz vagy esős verseny?
Vettel: Esős! Imádok játszani az autómmal. Ezen kívül érdekes lehetőségeket rejt az ilyen verseny.

2.
Kérdés: Saláta vagy steak?
Vettel: Egyértelműen steak. Szeretem a húst és nem kedvelem a vegetáriánusokat - ellopják az táplálékot a steakemtől!

3.
Kérdés: Ipod vagy vinyl?
Vettel: Egy ipod tökéletes utazásra, de nem múlja felül a vinyl hangzását. Kedvelem azt a minőséget, amit a régi lejátszók nyújtanak.

4.
Kérdés: Egy éjszaka a városban, vagy egy nyugodt éjszaka otthon?
Vettel: Általában nyugodt éjszaka otthon. Hogy lehetnék bölcs és pengeelméjű egy kiadós alvás nélkül?

5.
Kérdés: Mikrobusz vagy motorkerékpár?
Vettel: A mikrobusz a biztonságosabb, de hol marad a szórakozás? Talán egy mikrobusz néhány baráttal...

7.
Kérdés: Mozart vagy Motorhead?
Vettel: Rock and Roll?

8.
Kérdés: Jacht vagy repülő?
Vettel: Egyiket sem engedhetem meg magamnak.

9.
Kérdés: Öltöny vagy alkalomszerű?
Vettel: Csak alkalmi...Nincs sok lehetőségem arra, hogy öltönyt hordjak, mivel csak egyetlen egy van.

10.
Kérdés: Könyv vagy TV?
Vettel: Ha a könyv megéri, szeretek olvasni, de elég válogatós vagyok. A TV az egyszerűbb választás.

11.
Kérdés: Szupermodell vagy egy lány a szomszédból?
Vettel: Egy lány a szomszédból nagyobb kihívás. És legtöbbször nem rosszéletűek.

12.
Kérdés: Tengerpart vagy hegyvidék?
Vettel: Amikor hegyet mászol és felérsz a csúcsra, az érzés fantasztikus. Ezt nem kapod meg a strandon, hacsak nem fekszel egy forró lány mellett.

13.
Kérdés: Verseny vagy időmérő?
Vettel: Hmmm...Szeretem mindkettőt. Az időmérőn egyenesen a gyorsaságra kell koncentrálnod, míg a versenyen több idő áll rendelkezésedre, én szeretem ha ezek próbára tesznek.

14.
Kérdés: Egy monacói apartman vagy egy svájci faház?
Vettel: Svájci faház...Nem szeretem a fényűzést.

15.
Kérdés: Szakáll vagy borotválkozás?
Vettel: Szerinted tényleg van választásom?

16.
Kérdés: Bor vagy víz?
Vettel: Azt kell mondanom, víz. Tényleg nem nagyon rajongok az alkoholért. És különben is, jobban szeretem a sört, mint a bort...

17.
Kérdés: Újság vagy képregény?
Vettel: Újság. Nem szeretem a képregényeket.

 18.
Kérdés: Edzés a teremben vagy kint?
Vettel: Kint egy kicsit élvezetesebb, de szeretek tréningezni, szóval nem túl fontos, hol.

19.
Kérdés: Pénz vagy dicsőség?
Vettel: Dicsőség, természetesen. Ez csak a sikerről szól. Nem tudom elképzelni, hogy oda legyek valakiért csak azért, mert tele a pénztárcája.

20.
Kérdés: Bevásárlóközpont vagy internetes vásárlás?
Vettel: Nem vagyok benne túlságosan a vásárlásban - férfi vagyok.

Forrás: RedBulletin - 25.04.08

Továbbá itt még egy cikk Vettelről:

Minden nagy versenyző mögött ott van a család, a barátok, mint támogatók, s a Formula-1-be kerülvén hatalmas nyomás nehezedik mindegyikükre. Odáig azonban el kell jutni, s a gyakori közhellyel élve a Formula-1-hez nem csupán tehetségre, hanem pénzre, és egy nagy adag szerencsére is szükség van.

Az alábbiakban a Toro Rosso versenyzője, Sebastian Vettel meséli el életútját, innentől kezdve övé a szó.

Az édesapámat Norbertnek hívják. Régebben amatőr hegyi versenyekre járt egy Volkswagen Golffal és szerintem nagyon jól csinálta. Az 1980-as években azonban hátat fordított ennek, így amikor Ő abba hagyta, én elkezdtem. Két éves voltam, amikor megvette az első gokartomat. Mindössze 2 lóerős volt és egykerék-meghajtású, a hátsó udvarunkban kezdtem el 'versenyezni' vele. Felállítottunk egy szlalompályát és órákon át gyakoroltunk.

Minden hétvégén versenyekre jártunk az édesapámmal és motorhome-okban éltünk. Körbeutaztuk egész Németországot, Ausztriát és Hollandiát. Van két idősebb nővérem és egy fiatalabb öcsém és mindig együtt utaztunk a családdal. Az édesanyám, Heike, ő volt mindig a 'főnök'. Ha nem akarta volna, hogy versenyezzek, soha nem hagyta volna édesapámnak, hogy magával vigyen.

Körülbelül öt évesen próbáltam ki először gokartot egy arra alkalmas pályán. 1995-ben, hét évesen kezdtem el a versenyzést, édesapám minden idejét annak szentelte, hogy a segítségemre legyen. Az első versenyem egy Waldorf nevű helyen volt, közel Hockenheimhez, mindössze fél órára onnan, ahol éltünk. Úgy néztünk ki, mint az idióták... Megérkeztünk egy gokarttal és négy abronccsal. Mindenki másnak hatalmas sátrai, csapatfelszerelése és több tonna tartaléka volt. Mi teljesen kívülállóak voltunk. De versenyről versenyre bebizonyítottuk, hogy megérdemeljük azt, hogy ott legyünk!

Tizenöt éves koromig gokartoztam, mely idő alatt az édesapám volt a szerelőm. Az emberek gyakran megkérdezik tőlem, hogy ki a példaképem. Ha a versenyzésről van szó, akkor Michael Schumacher. De amikor az életre értik, akkor édesapám a példaképem.

Lecsúsztál a gyerekkorodról?
Nem. A szüleim nem erőltettek semmit, amit nem akartam. A gyermekkorom teljesen normális volt. Játszottam üvegpörgetőst, mint mindenki más. És voltak barátaim a gokartpályán is. Az edzések után elköszöntünk édesapánktól és mentünk játszani a játékautóinkkal. Sok szülő hatalmas nyomást tesz a gyermekei vállára, amit nem jó látni. Ránk ez nem volt jellemző, szép nevelést kaptunk.

Mi a legnagyobb csínytevés, amit gyerekkorodban elkövettél?
Volt egy Mazda autókereskedés, aminek a főnöke édesapám barátja volt. Egy kicsit felpörögtem, a barátaim és én találtunk egy csomó festékszóró spray-t és mindenütt lefújtuk az autókat. Kilenc éves voltam és kaptam néhány pofont ezért.

1. Gerhard Noack

Ő a KSN Racing alapítója, azé a csapaté, ahol a kartos időmet töltöttem. Ő is versenyző volt egy ideig, de nem volt elég gyors. Elhívott egy fiatal srácot Kerpenből gyakorolni, akit Michael Schumachernek hívtak. Gerhard rájött, hogy Michael sokkal gyorsabb nála. Szóval befejezte a versenyzést és elkezdte segíteni Michaelt. Gerhard gondoskodott mindenről, ő fizette a szerelőket is. Amikor Michael az autók felé fordult, Ő maradt a gokartnál és nyitott egy boltot.

Amikor édesapám és én találkoztunk vele, nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. A szárnyai alá vett engem, csakúgy, mint Michaelt.

Nyilván Schumacher volt az egyik legfontosabb kapcsolat számodra. Szeretnéd, ha Ő lenne a menedzsered?
Jó lenne, különösen, hogy nagyon gazdag és nem venne ki 20%-ot. A viccet félretéve: Ő egy döbbenetes versenyző, nagyon jó ember és sok tapasztalattal rendelkezik üzleti téren. Ha arra van szükségem, tanácsot kérek tőle. De soha nem beszéltünk arról, hogy Ő irányíthatná a karrierem.

2. Rolf Savelsberg

Rolf elkezdett szponzorálni engem, amikor gokartoztam. Azonban a pénznél sokkal többet nyújtott számomra. Ő egy igazi barát és rendkívül sok tapasztalattal rendelkezik az élet, illetve az üzlet terén. Amikor tanácsra van szükségem, ő az a személy, akivel beszélni szoktam. Például, amikor felmerült a Toro Rosso, mint lehetőség, felkerestem Rolfot.

3. Helmut Marko

Először a RedBull Germany-től kaptam támogatást, amikor 12 esztendős voltam. 2000-ben a RedBull alapított egy fiatalokból álló gokart csapatot, aminek Dr. Marko volt a vezetője. Engem is beválasztottak a csapatba.

A támogatás, amit a RedBulltól kaptam, felbecsülhetetlenné vált. Sok szponzor fektet be pénzt, de nagyon sokszor nem ismerik eléggé a versenyzőket, vagy egyáltalán nem értik az autóversenyzést, legyen az GP2 vagy bármi. Azért csinálják, mert valaki ismer valakit, aki ismer még valakit. A RedBullnál ez többet jelentett a pénznél, ez egy valódi ösztöndíj volt. Megértik a sport lényegét és vannak erőforrásaik. És nem mellesleg van két Formula-1-es csapatuk, ami egyedülálló.

Dr. Marko az az ember, aki kiválasztja, hogy kit kell támogatni. Híres arról, hogy nem könnyű vele jó kapcsolatot kialakítani. Én azonban mindig jóban voltam vele. Egyértelmű, ha rossz munkát végzel, nem fog azon gondolkozni, hogy elmondja-e neked. Másfelől viszont, ha csak annyit mond, 'szép munka volt', akkor tudod, hogy nem szórakozik.

4. Dietrich Mateschitz

Amikor 2004-ben megnyertem a Formula BMW sorozatot, Dietrich elvitt engem Budapestre a magánrepülőjén. Egy partira mentünk. 16 éves voltam és ez volt az első igazi buli, ahol voltam. Sajnos a lányok nem vettek észre engem - fogszabályzót viseltem és úgy néztem ki, mint egy kisgyerek. Még mindig nem tűnök túlságosan öregnek, szóval el tudod képzelni...

Szóval neki köszönhetem az első bulimat, és neki köszönhetem, hogy a RedBull-család tagja lehetek. Nagyon boldog vagyok a Toro Rossónál. Nagyon bírom Dietrichet. Felemelő érzés látni valakit, aki mindkét lábával a földön jár.

Mi a legrosszabb dolog, amit a RedBull tett Veled eddig?
Húú. A legrosszabb dolog, hogy minden versenyen hoznak 10 gyönyörű lányt és mindig elviszik őket.

Mi a legjobb dolog, amit a pályán kívül csináltál?
Tavaly Isztambulban jetskiztem egy PR-rendezvényen. És mentünk Kitzbühelbe síelni. Nagyon jó dolog, amikor össze tudod egyeztetni a munkát és a szórakozást.

5. Dr. Mario Theissen

A BMW segítsége nagyon lényeges volt. Bajnokságot nyertem a Formula BMW-ben, aztán odajöttek hozzám és felajánlották, hogy támogatnak engem. Én természetesen nagyon nyitott voltam és nagyszerű volt, hogy megosztanának a RedBullal.

Mario az, aki elsőként biztosított lehetőséget számomra, hogy Formula-1-es autót vezessek. Ezért köszönettel tartozom neki. 2005 szeptemberében vezettem Jerezben és ez volt az utolsó V10-es teszt. Lenyűgöző volt! Meghökkentett a tökéletes tapadás és a hihetetlen fékerő. Ezidőtájt még mindig versenyeztem az F3-ban. Egy 220 LE-s versenyautóból egyenesen egy közel 900 LE-s autóba kerültem.

Nem gyakoroltam GP2-es vagy F3000-es autóval, egyenesen beledobtak a mélyvízbe. Szerencsés voltam, amikor Jacques Villeneuve távozott a csapattól és Robert Kubica szerepét vehettem át pénteki versenyzőként. 2006 végére nagyon sok kilómétert teljesítettem. Timo Glock helyett Mario engem választott, hogy vezessek Indianapolisban, amikor Robertnek nem hagyták jóvá a versenyzést. Legyünk őszinték, ha Timo mehetne abban a pozícióban, ami nekem jár, igazán dühös lennék. Én voltam a harmadik számú versenyző és tartalékpilóta, szóval én voltam hivatalosan a helyettes. De csütörtök délutánig eszembe sem jutott, hogy versenyezzek. Meggyőztek arról, hogy Robert készen áll a versenyzésre.

Majd Mario felhívott és azt mondta, hogy vezetni fogok. Rendkívül felvillanyozódtam, az autó akkor rendkívül jól muzsikált. Az első kanyarban aztán akadt némi problémám a szoftverrel és veszítettem néhány helyet. Innentől kezdve azonban minden rendben ment és szerencsésnek mondhatom magam, hogy pontszerző helyen fejeztem be a versenyt. Továbbra is a BMW 'nagykövete' vagyok és kiváló a kapcsolatom a csapattal. Nagyon sokat tanultam tőlük. Mario igazán jó és egyenes ember.

Valóban lenyűgöző debütálás volt és később nagyon sok dicséretet kaptál. Mi a legrosszabb dolog abban, hogy 'csodagyereknek' hívtak?
A sajtó nevezett annak. Le se sz*rom, hogy 'Baby Schuminak' hívnak. Az újságíróknak írni kell valamit, különben kirúgják őket, úgyhogy mindenféle ostobaságot megírnak.

Ha sikerül megvalósítanod a céljaidat, nem számítasz nagyobb nyomásra a sajtó részéről?

Nem számolok velük. Élem a mindennapjaim, ahogy jönnek, és nem tervezek meg mindent. Például, hogy 2010-ben versenyeket fogok nyerni, 2015-ben pedig az ötödik világbajnoki címem. De tudom, hogy mit akarok megvalósítani. Vannak céljaim az életben és különösen a versenyzésben. A versenyzés az életem, de nem szabad megengedni a karrierednek, hogy felfalja a személyiséged. Szeretek a barátaimmal élni és normális dolgokat csinálni, ami nem jelenti azt, hogy nem koncentrálok a versenyzésre. Sok fizikai tréninget végzek és mindig megpróbálok egy kicsit többet tenni, mint mások. Szeretem élvezni az életet, de szeretek meggyőződni arról is, hogy a legtöbbet nyújtom azért, hogy gyorsabb legyek. Az vagyok, aki vagyok és nem próbálok meg más lenni senki miatt. Ha nem vagy hűséges önmagadhoz, soha nem nyerhetsz.